Mutatjuk a 2. #kattanjki Fotópályázat döntőbe került pályázatait
A fődíj nyertese: Farkas Hajnalka. A különdíj zsűri által kiválasztott győztese: Debelyácskó Zsófia. Gratulálunk a nyerteseknek és köszönjük minden indulónak a részvételt!
Jöhet a szokásos szöveg, hogy baromi nehéz dolga volt a zsűrinek? Ráadásul igaz is, nagyon köszönjük, hogy összesen 429-en neveztetek! Ez a fotópályázat egészen rendhagyó, hiszen nem csupán a végeredményért, egy jól sikerült képért vagy sorozatért járnak a díjak, hanem az odavezető utat is értékeljük.
Arra kértünk, hogy mutasd meg a fejlődésedet a fotózásban egy korai és egy mai munkáddal, és oszd meg, hogy mi jelentett leginkább kihívást és mi segítette leginkább a fejlődésedet.
Több célunk is volt ezzel. Az egyik az, hogy egy kis visszatekintésre sarkalljunk, hiszen az ember ritkán áll meg értékelni a saját munkáját, fejlődését. A napi darálásban sokszor csak odáig jutunk, hogy “nem vagyunk elég jók” és nem ünnepeljük, hogy mennyivel jobbak vagyunk, mint régen! Mert csakis magunkhoz érdemes hasonlítani, senki máshoz.
A másik pedig, hogy ezekkel a történetekkel is szeretnénk inspirálni és biztatni azokat, akik még a fotós útjuk elején járnak. Hiszünk benne, hogy a megfelelő hozzáállással, sok-sok tanulással és gyakorlással fantasztikus eredmények érhetők el! Ez szerintünk ezerszer többet számít, mint az, hogy valaki istenadta tehetséggel született-e.
Most pedig fogadd szeretettel a döntőbe jutott 5 pályázatot!
Farkas Hajnalka
Mi volt számodra a legnagyobb kihívás, amikor elkezdtél fotózni?
2011-ben kezdtem el fotózni, ekkor még nagyon kevés (netes) segédanyag – oktatóvideók, cikkek stb. – állt rendelkezésre, úgyhogy jóformán kénytelen voltam teljesen egyedül, autodidakta módon felfedezni a fényképezőgépemet, valamint az utómunka rejtelmeit. Emellett említhetném a megfelelő élesség/fókusz eltalálását, a fények tudatos használat, megismerését, a rosszabb fényviszonyok között való fotózást (pl. beltéren).
Mi volt az, ami leginkább segítette a fejlődésedet?
Hoszáng Péter
Mi volt számodra a legnagyobb kihívás, amikor elkezdtél fotózni?
Mi volt az, ami leginkább segítette a fejlődésedet?
Szabó Zoli
Mi volt számodra a legnagyobb kihívás, amikor elkezdtél fotózni?
A kihívások most is tartanak, tipikusan nehéz a helyén kezelni az elért célokat, szinteket. Szóval általában a hiányosságokat látom, emiatt a motivációt fenntartani időről-időre megújítandó feladat. Ha a kezdetekre visszatekintek akkor a legnagyobb kihívás első körben az expozíció megértése volt, nehezen esett le valamiért. A retusnál pedig nehéz volt megállni, hogy ne effektezzem szét a bőrt, a színeket.Mi volt az, ami leginkább segítette a fejlődésedet?
Két éve döntöttem úgy, hogy komolyabban nekivágok, szóval a saját hozzáállásom változott meg, s ez indított el egy komolyabb tanulási úton, ami ma is tart. Az utómunkára nagy hangsúlyt fektettem, azóta is próbálom tökéletesíteni a munkafolyamatokat. Schram András workshopjának sokat köszönhetek, illetve pár TFCD kooperáció hozott hosszabb barátságokat, tanulási lehetőségeket, munkákat.Mi volt számodra a legnagyobb kihívás, amikor elkezdtél fotózni?
Mikor elkezdtem fotózni, maga a teljes fotózás volt kihívás: mi legyen a környezet, mik legyenek a beállítások, stb. Leginkább csak vaktában kattintgattam. A mozgásábrázolás az egyik kedvenc témám, de azt abszolút nem tudtam fotózni, és már akkor is örültem, ha csak kicsit volt rossz a kép.